Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án. Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén is.

Az V. Orvosi Tudományok Osztálya új levelező tagja lett dr. Reglődi Dóra professzor, karunk tudományos dékánhelyettese, az Anatómiai Intézet igazgatója; a VII. Kémiai Tudományok Osztálya új rendes tagja pedig dr. Felinger Attila, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, karunk Bioanalitikai Intézetének igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Külső tagként dr. Solymosi Lászlót, karunk alumnusát üdvölte az MTA.

„Már a jelölés is óriási megtiszteltetés, nagyon köszönöm mindenkinek, aki támogatott! Elismerést jelent ez az egész kutatócsoportunknak és az Anatómiai Intézetnek is, sokunknak köszönhető az, hogy az eredményeinkre a szakma odafigyel. Remélem, hogy még több fiatal kutató érdeklődését felkelthetjük és csatlakoznak hozzánk” - mondta dr. Reglődi Dóra.

„A tudományos életben az akadémikusság a korona, hatalmas elismerést jelent” - nyilatkozta dr. Felinger Attila, aki ezt a koronát már 2016-ban megkapta, amikor levelező taggá választották. Mint mondta, a korona most még fényesebb lett azáltal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, ami a hétköznapokban számos - bizottsági és zsűrizési - feladattal is jár majd.

Dr. Reglődi Dóra 1969-ben született Pécsett. 2011 óta az MTA doktora. Orvos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai Intézetének egyetemi tanára, a PTE ÁOK tudományos dékánhelyettese, az Anatómiai Intézet igazgatója. Tudományterülete az elméleti orvostudomány és az idegtudomány. 

Kutatási területe a neuroendokrinológia, a hipofízis adenilát-cikláz-aktiváló polipeptidje (PACAP) hatásait vizsgálja élettani és kóros körülmények között. Elsőként írták le védő szerepét több szövetben és szervben. Számos idegrendszeri betegség (sztrók, traumás agysérülés, neurodegeneráció, iszkémiás károsodás, retinakárosodás) és perifériás szervkárosodás (vese, placenta, pigmenthámsejtek, porc, csont, bél, erek) állatmodelljében bizonyították a PACAP protektív hatását.

Több humán biológiai folyadékban elsőként írták le a peptid jelenlétét és változásait élettani és patológiás körülmények között (könny, magzatvíz, anyatej, liquor, szérum). PACAP hiányában a szervezet fokozott érzékenységét mutatták ki számos élettani folyamatban és betegségmodellben, összefüggést találtak a peptid hiánya és a korai öregedés között.

Iskolateremtő munkássága kiemelkedő, Mestertanár Aranyérem kitüntetést, 15 Kiváló Oktató díjat, 2 Bolyai-ösztöndíjat, L’Oréal–UNESCO a Nőkért és Tudományért díjat, PAB Tudományszervezési díjat kapott, témavezetésével 23 PhD-fokozat született.

Kiemelkedő publikációs tevékenységét bizonyítja 47 D1/Q1, további 174 Q1 és 77 Q2 közlemény (összesített impaktfaktor: 793,8; idézetek: 7458; független: 4018; h-index: 42).

Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, szakmai társaságok vezetőségi tagja/vezetője, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsának tagja, az OTKA Idegtudományi Zsűrijének elnöke. 

Dr. Felinger Attila 1961-ben született Pécsett. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézetének igazgatója. Az MTA-PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Kutatócsoport vezetője. Szakterülete az elválasztástudomány.

Levelező taggá választása óta új módszert dolgozott ki a folyadékkromatográfiás oszloptöltetek heterogenitásának felderítésére. A módszert azóta is sikeresen alkalmazzák a HPLC-oszlopok axiális és radiális heterogenitásának jellemzésére.

Megmutatta, hogy a kölcsönhatások termodinamikai jellemzése a kromatográfia módszereivel ellentmondásos eredményekhez vezet. Jelentős eredményeket ért el az elmúlt években a szuperkritikusfluidum-kromatográfia modellezése, a retenciós mechanizmusok megértése területén. A levelező tagság elnyerése óta 25 tudományos közleményt publikált, amelyek összesített hatása: 86,5, közülük 18 közlemény Q1 besorolású folyóiratban jelent meg. 

Az MTA által közölt névsorban találni dr. Solymosi Lászlót is mint új külső tagot, aki 1975-ben végzett Pécsett, így intézményünk alumnusa.

A laudáció szerint dr. Solymosi László a Bonni Egyetem (Universität Bonn) habilitált doktora, a  Würzburgi Julius Maximilian Egyetem (Julius-Maximilians-Universität Würzburg) neuroradiológiai klinikájának professor emeritusa, a  diagnosztikus és intervencionális neuroradiológia nemzetközi hírű szakorvosa és klinikai kutatója.

A cerebrovaszkuláris betegségek kórmechanizmusának és minimálisan invazív kezelésének kiemelkedő kutatója. Németországban elsőként, Európában is az elsők között alkalmazta a xenon-CT-vizsgálatot az agyi keringés rutinvizsgálatára, a lokális fibrinolízis hatékonyságának mérésére.

Kutatásai jelentősen hozzájárultak az iszkémiás sztrók kezelésének kifejlesztéséhez, a mechanikus trombektómiához; s ennek a klinikai hatásosságát igazoló legfontosabb nemzetközi kooperatív randomizált vizsgálatok aktív résztvevője, tervezője volt. Másik kutatási témája az epilepszia képalkotó diagnosztikája. Részt vett a Bonni Egyetemen a világ egyik legaktívabb epilepsziasebészeti központjának felépítésében - olvasható az MTA oldalán.

Az akadémikusok a Magyar Tudományos Akadémia választott tagjai. Lehetnek levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagok. Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes létszáma pedig a 365 főt.

Az Akadémia alapszabálya szerint levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli.

Rendes taggá az a magyar állampolgárságú levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti taggá az az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységét külföldön folytató tudós választható, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

A választás háromévenként történik. Legutóbb 2019-ben választottak új akadémikusokat.

Fotók:

Kalmár Lajos, Csortos Szabolcs (UnivPécs), MTA (dr. Solymosi László portréja)