Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

Ugyan Dubajban modernebbek lehetnek az épületek, de a pécsi orvoskar falai között felhalmozott tudással egyetlen ottani intézmény sem versenyezhet, mondja dr. Fariborz Bagheri, aki Pécsről indulva került a világ vezető urológusai közé. A 2025-ös orvosavató ünnepség vendégszónokával többek között arról beszélgettünk, hogy mit köszönhet Pécsnek mind szakmailag, mind emberileg és mi az, ami szerinte a legfontosabb a fiatal orvosok számára.

Stemler Miklós írása

Bár nem itt született és nőtt fel, ráadásul már több mint másfél évtizede nem is itt él, dr. Fariborz Bagheri a mai napig hazajár Pécsre. Ahogy ő fogalmaz: a szíve mindig nagyot dobban, amikor a város határába érve megpillantja a tévétornyot, épp úgy, mint a pécsiek túlnyomó többségének. Mindez annak fényében még jelentőségteljesebb, hogy a neves urológus-sebész több mint három évtizedes pályafutása alatt számos helyen megfordult a világban, világszínvonalú klinikákon dolgozott, és óriási szakmai sikereket ért el Dubajban. Azonban semmi sem lett volna lehetséges ebből a Pécsett töltött meghatározó két évtized nélkül. Mint minden jó történetben, a véletlen, avagy Isten keze itt is óriási szerepet játszott.

"Iránban születtem, majd Dubajban nőttem fel, Magyarország pedig semmilyen formában nem szerepelt a jövőbeli terveim között tizennyolc éves koromban, a létezéséről sem igazán tudtam. Abban már biztos voltam akkor, hogy orvos szeretnék lenni, a célpont azonban Amerika volt. Egy barátom azonban itt tanult, és azt mondta, hogy ez egy nagyon jó egyetem, ahol angolul is lehet tanulni. A mai napig nagyon örülök, hogy így alakult, mert Pécs tökéletes helynek bizonyult a számomra. Ha most bárki azt kérdezné, hogy mit tennék, ha visszamehetnék 1988-ba, azt mondanám, hogy ugyanezt, mert Isten ezt tervezte nekem" - meséli a kezdetekről.

A fiatal orvostanhallgató beilleszkedését nem csak az akkori Pécsi Orvostudományi Tudomány támogató környezete segítette, hanem Pécs, illetve egész Magyarország barátságos légköre.

"1988-tól kezdve több mint húsz éven keresztül éltem Magyarországon, a mai napig folyamatosan visszajárok, és ez alatt egyszer sem éreztem magam idegennek. Ezt a kedvességet, barátságos hangulatot, elfogadást tartom a város és az ország legfőbb értékének. Az első négy egyetemi évem alatt egy 80 éves néninél, Gabi mamánál laktam albérletben. Tényleg olyan volt, mintha az unokája lettem volna, akkora szeretettel törődött velem, ami rám is fért, miután idekerültem több ezer kilométerről. Számomra ő Gabi mama volt, ő pedig Borzikámnak hívott. És hasonló szeretetet, támogatást kaptam a tanáraimtól és magyar barátaimtól is."

Bár az orvosi pálya gyermekkori álom volt Fariborz Bagheri számára, az urológia már az egyetemi évek alatt jött egy látványos élmény hatására.

"Negyedéves voltam, amikor az Urológiai Klinikán szemtanúja lehetettem egy Székely József főorvos úr által végrehajtott endoszkópos beavatkozásnak. Nagyon izgalmas volt látni, ahogy a vesében dolgozik, miközben a monitoron figyeli a beavatkozás menetét, és abban a pillanatban döntöttem el, hogy urológus leszek. A végzésem után aztán lett volna lehetőségem továbbmenni Amerikába vagy Angliába, de a maradás mellett döntöttem, Pécsett végeztem el a szakorvosképzést, majd kezdtem el dolgozni az Urológiai Klinikán."

A technológia és a műtéti újítások iránti érdeklődés később is fontos szerepet játszott Bagheri doktor pályafutásában, olyannyira, hogy munkatársaival együtt meghatározó szerepe volt a laparoszkópiás műtétek pécsi bevezetésében, majd a módszert más magyar és környező országbeli klinikákon is ők terjesztették tovább. Ám mint mondja, a technikai tudáson túl még sokkal többet kapott a pécsi Urológiai Klinikától.

"Nagyon fontos, hogy egy orvosnak jó mentora legyen, aki fogja a kezét, és észreveszi, majd felkarolja a tehetségét. Ez történt velem. Az első tanárom dr. Buzogány István volt, aki rengeteg segített nekem, de még hosszan sorolhatom a neveket: Farkas László professzor úr, Fábos Zoltán főorvos úr, a jelenlegi klinikaigazgató, Szántó Árpád tanár úr, Pytel Ákos doktor úr, Pusztai Csaba doktor úr, dr. Hübler János tanár úr, dr. Somogyi László tanár úr és dr. Villányi Kinga – remélhetőleg senkit sem hagytam ki. A tőlük kapott tudás mellett pedig nagyon fontos volt az általuk átadott szemlélet is: a módszeres, alázatos munka, ami létfontosságú lehet egy bonyolult műtét esetében; enélkül nem lettem volna képes végrehajtani azt a műtétet sem, ami aztán a Guinness rekordok könyvébe került."

A szóban forgó műtét, amely során dr. Fariborz Bagheri dubaji kollégáival együtt egy hét és egy hat kilós vesét távolított el, a média érdeklődését is felkeltette, de legalább ennyire fontosak a beavatkozás szakmai és emberi vonatkozásai – olyannyira, hogy a Guinness rekord lehetősége csak utólag merült fel.

"Az emberi vesék normális súlya mintegy 150 gramm, ehhez képest ez a két vese együtt 13 kilót nyomott. Egy olyan páciensről volt szó, akinek a mind két veséje policisztás volt, és több éven keresztül próbáltuk rávenni a műtétre, miután a megnagyobbodott vesék már a többi szervét nyomták. Sajnos Dubajban nagyon félnek az emberek a műtéttől, és csak akkor egyezett bele, amikor már járni sem tudott, és a levegővétel is óriási nehézségek árán ment csak neki. A beavatkozás során a legapróbb hiba is súlyos vérzést okozhatott volna, és a sikerhez elengedhetetlen volt a pécsi klinikán szerzett tapasztalat. A műtét után aztán a fiam vetette fel, hogy ez talán a Guinness rekordok könyvébe is bekerülhet, és egy évbe telt, mire megkaptuk a minősítést."

A műtétekkel, illetve általában az orvosi tanácsokkal szembeni dubaji hozzáállás ösztönözte arra Fariborz Bargherit, hogy szigorúan vett orvosi munkáján felül edukációs szerepet is vállaljon. Instagram oldalán, amely mára mintegy 60 ezer követővel rendelkezik, különböző urológiai problémákról és azok kezeléséről készít videókat.

"Rendkívül fontos az orvos és a beteg közötti bizalmi kapcsolat, ami Dubajban sajnos nagyon gyenge, a páciensek nem nagyon bíznak meg az orvosok tudásában és szakvéleményében. Sokszor kérnek második, harmadik, vagy akár negyedik véleményt is, amihez természetesen joguk van, de nem egy esetben ez csak a zavart fokozza bennük, miközben értékes idő telik el. A legnagyobb sikeremnek épp ezért azt tartom, hogy remek kapcsolatot sikerült kiépítenem a betegeimmel; a Guinness rekord műtétet megcsinálhattam volna akár Magyarországon is, ez azonban olyan fontos eredmény, amit csak Dubajban érhettem el."

Mindehhez hozzátartozik, hogy Bagheri doktor már Pécsett is kivívta magának betegei elismerését, amit a 2007-ben kapott Pécs Éke Díj és díszpolgári cím bizonyít. Az akkoriban az Urológiai Klinika tanársegédjeként dolgozó orvos páciensei közönségszavazata jóvoltából nyerte el a rangos díjat. Ahhoz, hogy az alapból erősen bizalmatlan dubaji betegek is így viszonyuljanak hozzá, rengeteg munka kellett, és Fariborz Bargheri szerint ebben is nagy segítséget nyújtott számára a Pécsen elsajátított szemlélet.

"Az egyik ajándék, amit magammal vittem innen, a szorgalom. Ha nem vagy szorgalmas, akkor nem te kapod meg a műtéteket, és nem tudod bizonyítani a tehetségedet, nem tudsz továbbfejlődni. Ezt vittem magammal Dubajba, ahol 2010-es érkezésem idején az volt a szokás a klinikán, hogy reggel fél nyolctól fél háromig folyt a munka, aztán mindenki ment a dolgára. Én azt mondtam az orvosigazgatónak, hogy több beteggel szeretnék foglalkozni, és kora estig dolgozni, mint Pécsen. Erre azt felelte, hogy nem tudnak ezért többet fizetni, amire én azt mondtam, hogy nem kérek több fizetést, csak beteget, szeretném tovább építeni az urológiai osztályt, mert az, hogy hetente három vagy négy műtét van, az semmi, Pécset naponta operáltunk tizenötször. Hetente kétszer volt műtéti napom, és akkor este nyolcig, kilencig dolgoztam. Nagyon hiszek abban, hogy a pozitív energiát, amit szívből adunk, vissza fogjuk kapni, és így is történt, a páciensek is elkezdték értékelni a munkámat és a hozzáállásomat."

Fariborz Bagheri ezt a beteg központú hozzáállást tartja az egyik legfontosabb dolognak a jövő orvosai számára is: ne csak saját szakterületükön viselkedjenek orvosként, hanem a beteg egészére figyeljenek.

"Ne csak azt nézzük, hogy mondjuk egy két centis vesekövet kell eltávolítanunk, hanem a beteg egészére koncentráljunk. Tervei vannak, a családjával szeretne lenni, és most fél. Ezt kezelnünk kell, nem csak a saját szakmánkban kell jónak lennünk, hanem bizonyos szempontból pszichológusnak kell viselkednünk. Emellett nagyon fontos, hogy mindig alázatosak maradjunk. Egy orvos számára nagy veszélyt jelent a büszkeség, főleg a műtőben, ha a fejünkbe száll a dicsőség. Alázatosan, lassan, mindenre figyelve kell dolgoznunk."

Ahogy azt a diplomaosztón tartott beszédében kifejtette, hat alapvető pilléren nyugszik a szakmában és a magánéletben elért siker, ezek betartásával élhetünk boldog életet és állhatunk helyt a munkában. Ne ártsunk senkinek, önmagunknak sem; legyen célunk; legyenek mentoraink, akiktől tanulhatunk; legyünk fegyelmezettek; legyünk rendszerezettek, használjuk bölcsen az időt; legyünk kitartóak, ne adjuk fel!

Fariborz Bagheri pécsi szerepvállalása nem csak az újdonsült orvosoknak tartott beszédében merült ki, mai napig aktív kapcsolatot ápol pécsi pályatársaival. 2017-ben a pécsi orvoskaron szerezte meg a PhD fokozatot, 2021-ben pedig címzetes egyetemi docenssé nevezték ki. Emellett számos közös kutatást jegyez pécsi kollégáival.

"Azóta is folyamatosan kapcsolatban vagyok a pécsi, budapesti és kaposvári kollégáimmal, mióta elmentem innen. Évente legalább egy közös tanulmányt közlünk, és nagyon szeretném, hogy ez a viszony megmaradjon, mert szeretem őket, és szeretek velük dolgozni. Bárhol is élünk vagy dolgozunk a világban, soha ne felejtsük el, honnan indultunk – mert az igazi értékek mindig az emberi kapcsolatokban és az alázatos munkában rejlenek."

Fotók:

Verébi Dávid