Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

Meghaladta a NASA által végzett kísérletek átlagos sikerességi rátáját a magyar kutatók által összeállított tudományos portfólió sikeressége – nyilatkozta Kapu Tibor kutatóűrhajós augusztus 18-án, miután hazaérkezett Magyarországra. A Pécsi Tudományegyetem három önálló, valamint két konzorciumi projekttel vett részt a küldetésben, új távlatokat nyitva a 3D nyomtatás, a zéró gravitációs agykutatás, az orvosbiológiai kísérletek területén.

Kapu Tibor az Axiom-4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson, ahol 25 tudományos kísérletet hajtott végre.

„Magyarország két hét alatt éveket lépett előre olyan meghatározó területeken, mint az orvostudomány, az anyagtudomány, a sugárzásmérés, a biológia, a fizika, a meteorológia és az agrármérnökség” - fogalmazott az MTI tudósítása szerint a kutatóűrhajós.

Hozzátette, még pár hónapba beletelik, mire felmutathatják az eredményeket, de a magyarok által összeállított tudományos portfólió sikeressége ugyanis meghaladta a NASA által végzett kísérletek átlagos sikerességi rátáját.

Pécsi kutatók projektjei a Nemzetközi Űrállomáson

Mint arról korábban beaszámoltunk, a Pécsi Tudományegyetem három önálló, valamint két konzorciumi projekttel vett részt a küldetésben, új távlatokat nyitva a 3D nyomtatás, a zéró gravitációs agykutatás, az orvosbiológiai kísérletek területén.

A MagyAR (Neuromotion VR) projekt a világűrben zajló kognitív és fiziológiai változásokat vizsgálta egyedülálló technológiai eszközparkkal, arra keresve a választ, hogy miként változnak a szellemi képességek egy űrmisszió során, illetve milyen agyi és más testi folyamatok állhatnak a háttérben.

A PTE-3D–ESEL3D kutatócsoportja anyagtudományi vizsgálatokkal kapcsolódott a HUNOR – Magyar Űrhajós Programhoz. Kutatásuk célja, hogy feltárják, miként befolyásolják az űrbéli körülmények – például a mikrogravitáció, a kozmikus sugárzás, valamint a kilövés és visszatérés közbeni vibrációk – a 3D-nyomtatással készült minták szerkezetét, mechanikai és mikrobiológiai tulajdonságait.

A szintén pécsi Step in Space (SiS) program a HUNOR misszió tudományos és emberi oldalát mutatja be VR-ban, melyet a HUNOR Látogatóközpontban, a HUNIVERZUM-ban lehet majd megtekinteni Budapesten.

„Nézd, a magyarok mit hoztak ide!”

"Minden egyes alkalommal, amikor valamilyen látványos vagy jelentős kísérletet hajtottam végre az űrállomáson, a velem odafönt dolgozó kollégáim elismerően mondogatták egymást között, hogy nézd, a magyarok mit hoztak ide!"

- mondta Kapu Tibor a hazatérését követő sajtótájékoztatón. Úgy véli, a most kezdődő izgalmas korszak arról szól majd, hogy az ország számos pontján kiértékelik és továbbfejlesztik a kísérleteket, valamint előkészítik az űrkutatás magyarországi jövőjét.

Pécsi orvoskari kutatócsoportok a magyar űripari hálózatban

Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomásról való hazaindulása napján írták alá a Hungarian Spacelab Network névre keresztelt űripari hálózat létrehozását, mely kilenc egyetem - a Semmelweis Egyetem, a BME, az ELTE, az Óbudai Egyetem, a PTE, a DE, az SZTE, az ME, a SZE, két minisztérium – a KKM és a KIM, valamint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között jött létre. A Hungarian Spacelab Network tudás- és innovációközpontú együttműködési hálózat célja megerősíteni Magyarország szerepét a nemzetközi űrkutatásban, fejleszteni a szükséges infrastruktúrát, és hidat építeni a tudomány, az ipar és az állami szereplők között.

Ahogy arról korábban írtunk, a pécsi orvoskar három önálló kutatócsoporttal lesz jelen a Hungarian Spacelab Network hálózatában: az ESEL3D-vel, a MagyAR-ral és a Step in Space-szel, valamint két konzorciumi projekttel vesz részt az együttműködésben.

A PTE kutatói a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében olyan kérdésekre keresik a választ, melyek elengedhetetlenek a hosszú távú, a következő évtizedeket meghatározó űrmissziók kapcsán: hogyan változik az emberi agy és észlelés az űrben, milyen anyagokat érdemes 3D nyomtatással előállítani a Nemzetközi Űrállomáson, azok hogy bírják a nem földi körülményeket, és konzorciumi partnerként olyan paprikát is nevelnek majd az ISS-en, melynek amellett, hogy mindene ehető, olyan vitaminokat, nyomelemeket dúsít a levelében, melyekre emelt dózisban van szükségük az asztronautáknak.

Fotók: 

Címlapkép: részlet ebből a videóból

Szövegközi kép: MTI/Bodnár Boglárka