Hírek
« vissza « előző hír | következő hír »
Az életmód-orvoslás szerepe az egészségmegőrzésben – dr. Radványi Ildikó a PTE Kék Zónában
2026. június 22, hétfő
Milyen szerepet játszik a tudatos életmód egészségünk megőrzésében? Mennyiben járulhat hozzá a krónikus betegségek megelőzéséhez az egészségesebb mindennapi szokások kialakítása? Ezeket a kérdéseket járta körül a PTE Kék Zóna legutóbbi podcastja, amelyben dr. Pankász Balázs a Foglalkozás-egészségügyi és Munkahigiénés Központ tudományos munkatársa beszélgetett dr. Radványi Ildikó háziorvos, foglalkozás-egészségügyi orvos, életmódorvos szakértővel, a PTE ÁOK Alapellátási Intézetének intézeti főorvosával. A podcast középpontjában az életmód-orvoslás legfontosabb pillérei – az alvás, a mozgás, a táplálkozás, a stresszkezelés –, valamint az a kérdés állt, hogy milyen mértékben ellensúlyozhatják a tudatos életmódbeli döntések a genetikai hajlamok hatásait.
A beszélgetés egyik központi üzenete, hogy a modern társadalmakban egyre gyakoribb betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió vagy a krónikus fájdalmak – jelentős része megfelelő életmóddal megelőzhető vagy kedvezően befolyásolható. Az orvoslásban ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a prevenció és az életmódi tényezők tudatos kezelése.
Dr. Radványi Ildikó a podcast elején kitért az alvás szerepére, ami nemcsak a pihenésben merül ki, hanem alapvető biológiai szabályozórendszer is. Mindez hatással van az anyagcserére, a hangulatra, az inzulinérzékenységre és az önkontrollra is. A szakember szerint az ajánlott alvásidő általában napi 7–9 óra, ahol a mennyiség, a rendszeresség és a minőség egyaránt számít.
A stressz nemcsak az alvást nehezíti meg, hanem az élet szinte minden területére hatással van. A beszélgetésben elhangzott, hogy ennek forrásai lehetnek érzelmi, környezeti vagy mozgásszervi eredetűek, ezért a kezelésük is komplex megközelítést igényel, például stresszkezelési technikákat. Alapvetően, ha rendeződnek a főbb pillérek, akkor a stressz-szint is jelentősen csökkenthető.
A tartós ülőmunka önálló kockázati tényezőnek számít – mondta el a szakember, majd hozzátette, hogy a rendszeres mozgás sokat segíthet ezen a problémán, ugyanis heti 150 perc mérsékelt intenzitású edzés vagy napi rendszeres gyaloglás számottevően csökkentheti a halálozási és betegségkockázatokat.
A táplálkozás témakörében különböző étrendek egészségre gyakorolt hatására is kitértek, többek között a mediterrán étrend, valamint a DASH- és MIND-diéta került szóba, amik közös jellemzője, hogy előnyben részesítik a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák és egészséges zsiradékok fogyasztását, kerülve az ultrafeldolgozott élelmiszereket. Az alkoholfogyasztás kapcsán is szóba került, hogy a jelenlegi tudományos álláspont szerint nincs egészségkockázat nélküli fogyasztási szint.
A beszélgetés kitért a kávé, a tea, a jóga, a meditáció, a légzőgyakorlatok, a szauna és a hidegterápia lehetséges pozitív hatásaira is. Ezek segíthetnek a stressz kezelésében és az alvás javításában, ugyanakkor a szakember szerint az alapvető életmódi pillérek – mozgás, táplálkozás, alvás és káros szokások kerülése – rendezése nélkül önmagukban nem jelentenek megoldást.
Külön hangsúlyt kapott az egészségben eltöltött életévek kérdése is. A szakértő rámutatott, hogy bár a várható élettartam folyamatosan nő, az emberek gyakran hosszú éveket élnek krónikus betegségekkel. A genetika és az életmód kapcsolatáról szólva elhangzott, hogy a hosszú élet és az egészség szempontjából a genetikai tényezők szerepe viszonylag korlátozott, míg az életmód minősége döntő jelentőségű.
A teljes beszélgetés itt nézhető vissza: