Hírek

« vissza « előző hír

Az orvostudományi képzések számos vizsgáztatási módszert alkalmaznak a hallgatók tudásának és készségeinek felmérésére, melyek közül kiemelkedő a nemzetközileg elterjedt OSCE-formátum, azaz az „objektív strukturált klinikai vizsga”. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2023 óta zajlik a módszertan adaptálása, a 2026-os OSCE pedig már 96 ötöd-és hatodéves orvostanhallgatónak adott lehetőséget az egyéni gyakorlásra magyar, angol és német nyelven.

A nemzetközileg elterjedt OSCE-formátum során a hallgatók egy komplex állomássoron végighaladva tesztelhetik gyakorlati készségeiket valósághűen megtervezett, gyakori és/vagy életveszélyes klinikai szituációkon keresztül, melyeket képzett laikusok, úgynevezett „szimulációs páciensek” jelenítenek meg számukra. A vizsgáztatók külső megfigyelőkként követik a folyamatot, miközben a résztvevők teljesítményét egy objektív értékelőlapon pontozzák, majd a szituációkat követően szóbeli visszajelzést is adnak a hallgató erősségeiről és fejlesztendő területeiről. A program egyedi és esszenciális eleme, hogy a szimulációs páciensek is részesei a hallgatók értékelésének, akik a betegek perspektívájára, az orvos-beteg kapcsolatra fókuszálnak.

2026-ban is bővült az állomássor: a már évek óta érintett klinikai területeken túl a hallgatók megmérettethették magukat mindennapos bőrgyógyászati, gyermekgyógyászati, infektológiai, pszichiátriai, reumatológiai, szülészeti és urológiai szituációkban is. Kipróbálhattak anamnézisfelvételt, fizikális vizsgálatot, procedurális készségeket, valamint értékelést kaphattak differenciáldiagnosztikai gondolkodásukról, sürgősségi ellátásban való jártasságukról és kommunikációs képességeikről is.

Dr. Czopf László volt oktatási dékánhelyettes javaslatára a Kurrikulum Bizottság döntésének értelmében a 2025/2026-os tanév elsőéveseinek tantervében egy OSCE-vizsga teljesítése már  kötelező, de továbbra is formatív elem lesz - a módszertan alkalmazásának intenzív fejlesztése kiemelt kari prioritás.

A vizsgákról érkezett visszajelzések idén is pozitívak voltak. A diákok szerint a biztonságos, konstruktív környezet és az élethű helyzetek nagyban segíthetik a tanulásukat.

„Magabiztosabb lettem azokban a készségekben, amiknek már a birtokában voltam, illetve rávilágított azokra, amiknél kétes voltam tudásomban, így a továbbiakban jobban tudok ezekre figyelni” - nyilatkozta az egyik hallgató, míg egy másik számára a fő tanulság az volt, hogy minden lehetőséget ki kell használniuk a képességek fejlesztésére, ezáltal a későbbiekben a hasonló  szituációkban egyedül is helyt fognak tudni állni.

Konstruktív kritikák is érkeztek a résztvevőktől, melyekből a módszertanon túl a klinikai oktatásra vonatkozóan is hasznos következtetések vonhatók le.

„A sürgősségi (ABCDE) eseteket nagyon jó lenne gyakorolni a képzésünk alatt, akár kötelező tantárgy keretén belül is, mert ez egy olyan állomás, ahol nagyon számít az időfaktor, nagy a nyomás, ugyanakkor az empátiáról sem szabad megfeledkezni. Erre nem vagyunk eléggé felkészítve, szemben például a belgyógyászattal, amihez a legtöbb tantárgyunk kapcsolódik” - vélekedett az egyik hallgató.

Az oktatók is fontos tapasztalatokat gyűjtöttek.

„Fontos az összetett feladatokra felkészíteni a hallgatókat, mivel ilyen lesz majd a mindennapi munkájuk is. A napi rutinra emlékeztet ez a vizsga, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy az orvosnak színesnek, rugalmasnak és sokoldalúnak kell lennie” - mondta egyikük, míg egy másik oktató arra utalt, hogy a diákok a teljesítményük révén precíz és felhasználható visszajelzéseket adtak az oktatásukról, és ezeket egyből vissza is forgatták a gyakorlatba.

A szimulációs páciensek visszajelzései szerint a program azért is hasznos, mert felkészíti a hallgatókat a gyors, szakszerű és humánus kommunikációra. Örömmel konstatálták, hogy sok lelkes oktatóval és diákkal találkoztak. Izgalmas kihívásként és pozitív élményként élték meg ők is az ebben való részvételt, egyben kifejezték büszkeségüket, hogy hozzájárulhattak a jövő orvosainak fejlesztéséhez, ahhoz, hogy empatikusabbak és betegközpontúbbak legyenek.

A vizsgáztatásban 76 oktató vett részt számos klinikáról és intézetből, 35 képzett szimulációs beteg az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet keretében működő szimulációs betegprogram képviselőjeként, valamint 9 hallgató is segítette a szituációkat alájátszóként.

A 2026-ban lezajlott OSCE esetgazda klinikái, vizsgáztatói és szimulációs betegei:

Alapellátási Intézet: dr. Csikós Ágnes, dr. Fülöp Balázs, dr. Pozsgai Éva, dr. Varga Péter, dr. Várnai Réka

Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika: dr. Bancsók Tamás, dr. Bognár Máté, dr. Lengyel Zsuzsanna, dr. Németh Csongor, dr. Rózsa Annamária

Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet: Szántóné dr. Csongor Alexandra, Eklicsné dr. Lepenye Katalin, Halász Renáta, Hambuchné dr. Kőhalmi Anikó, dr. Kránicz Rita

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: dr. Harmat Kinga

Gyermekgyógyászati Klinika: dr. Lakatos Orsolya, dr. Nyul Zoltán, dr. Rózsai Barnabás

I. sz. Belgyógyászati Klinika: dr. Feiszt Zsófia, dr. Gódi Szilárd, dr. Hágendorn Roland, dr. Kacsó Anita, dr. Kappéter Ágnes, dr. Koltai Katalin, dr. Magyar Klára, dr. Németh Éva, dr. Pécsi Dániel, dr. Péterfi Zoltán, dr. Tótsimon Kinga, dr. Varjú Péter, dr. Vén Péter, dr. Vincze Áron

II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum: dr. Bekő Viktória, dr. Mohás Márton, dr. Ortmann Erika, dr. Sebők Judit, dr. Sütő Zsófia

Magatartástudományi Intézet: dr. Birkás Béla, dr. Gács Boróka

Neurológiai Klinika: dr. Harmat Márk, dr. Karádi Zsófia, dr. Rohonczi Mirtill, dr. Rozgonyi Renáta, dr. Tényi Dalma

Onkoterápiás Intézet: dr. Bellyei Szabolcs, dr. Papp Emőke

Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ: dr. Bacher Viktor, Hauckné Nagyházi Mónika, dr. Németh Zsuzsanna, Rendek-Forró Lídia, dr. Sándor Zoltán

Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika: dr. Pethő Borbála, dr. Simon Mária, dr. Tényi Tamás

Reumatológiai és Immunológiai Klinika: dr. Filipánits Kristóf, dr. Nagy Gabriella, dr. Varjú Cecília

Sebészeti Klinika: dr. Szalai Gábor, dr. Szántó Zalán

Sürgősségi Klinika: dr. Cséke Balázs, dr. Szakó Lajos

Szívgyógyászati Klinika: dr. Hajdu Máté, dr. Komócsi András, dr. Kónyi Attila, dr. Meiszterics Zsófia

Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika: dr. Farkas Bálint, dr. Hantosi Eszter, dr. Rácz Sándor, dr. Vida Lóránt Péter

Urológiai Klinika: dr. Mészáros Máté, dr. Pytel Ákos, dr. Rumi László, dr. Sarlós Donát Péter, dr. Schön Martin

Szimulációs betegprogram: Bocz Brigitta, Breuer Lívia, Christel Dürr, Corina Kappen, Czimber Gyöngyvér, Csatlós Péter, Dargó Szilvia, Dömötör Márk, Egregyi Borbála, Fekete Judit, Flódung János, Flódung Mária, Földes Csilla, Frank Ildikó, Guillermo Gastiaburu, Hottó István, Jonas Standke, Komáromi Csaba, Leah Stanzel, Major Katalin, Mézes Beáta, Pásztor Zsófia, Pintér Anita, Porkoláb Lili, Pőgl Piroska, Ronczyk Vince, Russay Ildikó, Sayadi Nia Mahan, Shaw Cameron, Simon Wintermans, Szabó György, Szép Gergely, Thea Müller, Zöldvölgyi Janka

Demonstrátor és OKIK alájátszók: Ádám Kristóf, Andor Éva Anna, Bodrogvári Eszter, Kollárovics Ákos, Müller Anna, Prohászka Fruzsina, Szabó Márk, Tóth Anetta, Tóth Diána Zóra

A projektben orvosszakmai vezetőként dr. Sebők Judit, a II. számú Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum oktatója, a program szervezőjeként pedig dr. Csaba Gergely, a Magatartástudományi Intézet Orvosi Oktatásfejlesztési Tanszékének munkatársa fogta össze a résztvevő szervezeti egységek munkáját.

A szimulációs betegek koordinálásában és felkészítésében az Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet oktatói vettek részt: Hambuchné dr. Kőhalmi Anikó, Frank Ildikó, Eklicsné dr. Lepenye Katalin, Halász Renáta, dr. Kránicz Rita és Szántóné dr. Csongor Alexandra, akik a vizsgán kommunikációs szakemberként is segítették a hallgatók értékelését.

Az infrastrukturális hátteret és a modern szimulációs eszköztárat az Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ (OKIK) szakemberei, technikusai adták.

A hallgatók koordinálásában dr. Édes Eszter, az Onkoterápiás Intézet rezidens orvosa vállalt fő szerepet, a hallgatók módszertanra való felkészítését Tóth Anetta és Blakney Levente demonstrátorok, valamint az általuk vezetett DDK-s hallgatók segítették.

Az OSCE iránt érdeklődő kollégák különböző oktatói képzéseken hallhatnak részletesebben a témáról, például a „Korszerű oktatási módszerek megismerése és oktatói készségek fejlesztése” című kurzus számonkéréssel kapcsolatos témakörében, továbbá elérhetőek a témában tartott Módszertani Morzsa anyagai is a POTEPedia felületén.

A szimuláció iránt érdeklődő hallgatók kipróbálhatják magukat a betegek szerepében, az ezzel kapcsolatos információk a Szimulációs betegprogram oldalán találhatók.

Galéria:

Fotók:

Bálint Kornélia