Hírek

« vissza « előző hír

Munkahelyi jóllét, mint versenyelőny – VOSZ Konferencia a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet Migráció-egészségügyi Tanszéke, valamint a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar társszervezésével  

2026. május 6-án közel 200 résztvevővel sikeresen megvalósult a „Munkahelyi jóllét, mint versenyelőny” című szakmai konferencia a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban. A rendezvény szakmai kezdeményezője a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) volt és Intézetünk Migráció-egészségügyi Tanszéke a KPVK-val karöltve társszervezőként működött közre. Az esemény célja az volt, hogy rávilágítson: a munkavállalói wellbeing ma már nem csupán jólléti kérdés, hanem a fenntartható gazdasági működés és a vállalati hatékonyság stratégiai alapköve.  

Az esemény szakmai programja során neves szakértők járták körül a mentális egészség, a kiégésmegelőzés és a modern szervezetfejlesztés aktuális kérdéseit.  

Az Orvosi Népegészségtani Intézet részéről előadónk volt: 
Dr. Kiss István intézetigazgató úr, aki „Mentális jóllét – burnout: elmélet és gyakorlat” című előadásában a munkahelyi mentális egészség három alappillérét vázolta fel:  

• Egyéni szint: Fontos a tudatosság, a stresszkezelés és a reziliencia fejlesztése. Ebben rendkívül fontos a határok meghúzása és az, hogy ha szükséges, merjünk segítséget kérni.  

• Közösségi szint: A támogató csapat, a tisztelet és a nyílt kommunikáció igazi védőhálót jelent a mindennapokban.  

• Szervezeti szint: A munkahelyi vezetőség felelőssége olyan környezetet teremteni, amely többek között igazságos munkaszervezéssel, megfelelő vezetői támogatással, reális munkaterheléssel, a szakmai fejlődés biztosításával pszichológiai biztonságot nyújt a dolgozóknak.  

Zárógondolatként Professzor Úr megemlítette, hogy a munkavállaló mentális egészsége nem luxus, hanem a szervezeti siker záloga – ha a munkáltató vigyáz a dolgozóira, a dolgozók is viszonozzák azt az eredményekben. A rendezvényzáró kerekasztal beszélgetés során arra is felhívta a figyelmet Professzor Úr, hogy fentiek ellenére a számokban mérhető teljesítmény adatoknál sokkal fontosabb szempont az emberi tényező, a dolgozók, munkavállalók mentális egészségének és jóllétének akár közvetlen pénzügyi haszon nélkül történő védelme és fejlesztése.  

Az Orvosi Népegészségtani Intézet részéről előadást tartott még Dr. Kia Goolesorkhi, a Migráció-egészségügyi Tanszék adjunktusa, aki előadásában a fenntartható wellbeing és a globális gazdaságfejlesztés összefüggéseit elemezte, rávilágítva a jóllét hosszú távú gazdasági megtérülésére.  

A programot kerekasztal-beszélgetés, valamint interaktív workshopok, segítői programok színesítették, ahol a résztvevők a coaching, a mindfulness, irodalomterápia és a stresszkezelés módszereivel is megismerkedhettek (pl. irodai masszázs, hangtálfürdő, kineziológia), ami igazi felfrissülésként hatott a résztvevőkre.  

Nagy erőssége volt a konferenciának, hogy találkozhattak egymással a kis- és középvállalkozások képviselői, nagyvállalatoktól, tanácsadó cégektől, önkormányzatoktól, wellbeing-szolgálatatást nyújtó vállalkozásoktól, illetve az akadémiai szférából érkező résztvevők. Ez lehetőséget adott a problémák több oldalról való vizsgálatára, megvitatására, és igazán multidiszciplináris fórummá tette a konferenciát.