Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

A negyedik helyet szerezték meg a POTE Debate Club tagjai a Corvinus Országos Vitaversenyén, amit idén először rendeztek meg a Budapest Debate Union főszervezésében. A július 12-14. között lezajlott versenyen huszonöt csapat mérte össze tudását. A pécsi orvosis vitaklubot Váradi Kata negyedéves orvostanhallgató és az idén általános orvossá avatott Békési Áron képviselte.

Kovács Hanga írása

„Bíztam benne, hogy jó lesz, de erre, minthogy első versenyem volt, semmilyen garanciám nem volt. Szerencsére a kételyek hamar oldódtak, idővel a feszültség is. Kipróbáltam egy számomra nagyon új vitastílust, a brit parlamenti stílust és a versenyzést, miközben olyan emberekkel találkoztam, akik valóban megérintettek. Kiléptem a komfortzónámból, de tetszett" – fogalmazta meg gondolatait Békési Áron, aki első alkalommal vett részt vitaversenyen. Azt is elmondta, hogy a megmérettetés nemcsak a vitáról szólt, hanem az emberi kapcsolatokról is, ugyanis olyan inspiráló személyekkel ismerkedhetett meg, akik hozzátettek személyisége és készségei fejlődéséhez.

„Első vitaversenyem mérlege abszolút pozitív. Remélem, hogy a BDU (Budapest Debate Union) és a POTE Debate Club szervez még hasonló programokat, ha igen, mindenkit csak bíztatni tudok a részvételre. Ha kezdetben ijesztőnek is tűnhet, valójában egy jó buli egy remek közösséggel. Védett környezetben lehet versenyezni, intelligens és motivált emberekkel találkozhatunk, miközben olyan készségekben szerzünk jártasságot, amik a szakmai életben is hasznosulhatnak majd. Mindemellett a vitakultúra a demokratikus közösségek alapja, így közösségépítő és fenntartó ereje is van.” – mutatott rá.

Váradi Kata, aki a verseny során a bírói székben kapott helyet, és a POTE Debate Club egyik alapítótagja is, nagyobb tapasztalattal rendelkezik a vitaversenyek területén.

„Meglepődtem, mennyi tehetséges fiatallal találkoztam. Őszintén öröm volt nézni a vitákat, és megélni azt az energiát, amivel ők maguk is a pódiumra léptek. Ami újdonság volt számomra, hogy rengeteg középiskolás is részt vett a programon, habár a vitázásban sohasem számít az életkor, egy bravúros érvrendszerrel bármelyik fiatal legyőzhet egy tapasztaltabb huszonévest” – nyilatkozta.

Azt is elmondta, hogy ez a verseny úttörőnek számít, mivel az országban ez volt az első ilyen magyar nyelvű megmérettetés. A vitázás nemzetközi nyelve általában az angol, ami megnehezítheti a vitakészség megjelenítését egyesek számára, ha nem elég magabiztosak angoltudásukban.

„Naponta háromszor járkáltam valamilyen formátumú koffeinért a legközelebbi boltba a vitaverseny során, hiszen a figyelem fenntartása kulcsfontosságú volt a bírálások alatt. Mint a ping-pong labda, úgy pattogtak az érvek és a reakciók. Ezeket végigkövetni, és a következtetéseket levonni, kapcsolatokat összekötni legalább olyan strapás volt, mint pezsdítő. Egy-egy kör után én is mindig lendületesebbnek éreztem magam. Nagyon valószínűnek tartom, hogy a vitázásnak pozitív hatása van a kognitív funkciókra, rövid- és hosszútávon is” – osztotta meg tapasztalatait a bírói tevékenységgel kapcsolatban.

Mi az a brit parlamenti vitastílus?  

A vita a már említett brit parlamenti vitastílus alapján zajlik, amely szerint két oldal van jelen: van egy úgynevezett kormány és egy ellenzék. Ezek 4-4 szónoka további 2-2 csapatra oszlik, egy kezdő felsőházra és záró alsóházra. Mindegyik csapat versenyzik mindegyikkel, ezért az egy oldalon álló alsó- és felsőház is megmérkőzik egymással, méghozzá úgy, hogy egymás érveit nem cáfolhatják, csak kiegészíthetik.

„Aki belevág ebbe a hobbiba, rengeteg előnyt visz a hétköznapi életbe. Egy vitázó gyorsan és kritikusan gondolkodik, megtanulja a hatékony csapatmunkát és képessé válik a deduktív érvelésre. Pszichoanalitikus szemlélettel tudja vizsgálni a másik csapat tagjait és mondandóját. Rendkívül fejleszti az empátiát is, hiszen egy vitázónak tudnia kell mind a téma mellett, mind a téma ellen érvelni, ha úgy hozza a helyzet. A vitázás fejleszti a gondolkodást és a memóriát, hiszen rövid idő alatt kell reagálni, rengeteg tényt és kapcsolatot kell előhúzni szinte a semmiből. Mindezt egy keretrendszerben, a lehető legjobban és átéléssel kell előadni, amihez talpraesettség és éles elme szükséges” – tette hozzá Váradi Kata.