Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

„Kapszaicin: egy „csípős” orvosság története” címmel jelent meg új kötet a Goodwill Pharma Nyrt. gondozásában, melynek bemutatóját június 11-én tartották Szegeden, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban, a 96. Ünnepi Könyvhét eseménysorozatában. A könyv szerkesztésében és lektorálásában dr. Pintér Erika professzor, a pécsi orvoskar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója is részt vett. A bemutatóról az u-szeged.hu készített összefoglalót.

A könyvheti beszélgetésen a könyv szerzői, ifj. dr. Szállási Árpád, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének professzora, dr. Tasiné dr. Csúcs Ildikó történész, az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár könyvtárosa, valamint dr. Jancsó Gábor, az SZTE SZAOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének emeritus professzora, dr. Pintér Erika professzor, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója és dr. Kallai Barnabás, a Goodwill Pharma Nyrt. tudományos munkatársa vettek részt, akik elmondták, hogy nemcsak a múltban, hanem a jelenben is zajlanak a kapszaicinnel kapcsolatban kutatások, amik arra is rámutatnak, hogy ez a molekula mennyire hungarikum.

Ifj. dr. Szállási Árpád elmondta, hogy 2008-ban Mexikóban, a Nemzetközi Orvostörténeti Kongresszuson tartott előadást. Gondolkodott, mi lenne az a téma, ami a mexikóiaknak is érdekes lehet, ugyanakkor magyar vonatkozása is van. Mivel a kapszaicinnel foglalkozott, így adódott az ötlet, hogy ennek történetéről tartson előadást. Ezután kezdte el foglalkoztatni az a gondolat, hogy meg kellene írni az egész történetet. A Goodwill Pharma Nyrt. által mostanra valósulhatott meg ez a vágya.

„Nem tudtam, hogy a két szakma, az orvos és a történész együttműködéséből mi fog kisülni. Én úgy kapcsolódtam bele a munkába, hogy Szent-Györgyi Albert életének kutatója vagyok, és a paprikával mint mezőgazdasági termékkel és kísérleti alannyal foglalkoztam. Volt kutatási előzményem ahhoz, hogy „a szegedi paprika sztorit” átlássam. Elvárás volt a kiadótól, hogy próbáljuk a könyvet olvasmányossá tenni úgy, hogy a hétköznapi olvasó is megértse, nekem ilyen feladatom is volt” - idézi az u-szeged.hu dr. Tasiné dr. Csúcs Ildikó szavait.

Mint mondták, a témának komoly szakirodalma van magyar és angol nyelven is, ráadásul dr. Szállási Árpád orvostörténész édesapja hagyatékából egy tízezer kötetes szakkönyvtárral is rendelkezik, ami munkájuk során ugyancsak sokat jelentett.

Hangsúlyozták, hogy a két zseniális kutató, dr. Szent-Györgyi Albert és dr. Jancsó Miklós is dolgozott a témában dr. Hőgyes Endre után, aki még a Ferenc József Tudományegyetemen kezdett benne vizsgálódni. Akkortájt még az a nézet terjedt, hogy a paprika mérgező, főleg a csípőssége miatt feltételezték ezt. Felidézték, hogyan sikerült Szent-Györgyi Albertnek kivonni belőle a C-vitamint úgy, hogy elvegye a csípősségét, és miként eredményezett óriási gazdasági gyarapodást a városnak a megnövekedett paprikatermesztés és feldolgozás.

„Apám ágya mellett, a hálószobában gyakran patkányketrecek voltak, mert éjszaka nem akart kimenni, hogy elvégezze a kontrollvizsgálatokat. Amikor kiderültek ugyanis a kapszaicin hatásai, tisztázni kellett, hogy emberen is működik-e. Emlékszem, hogy jó alaposan leborotválta az arcbőrét, és bekente kapszaicin-oldattal. Hamar kiderült aztán, hogy ismételt alkalmazása után kialakul egyfajta érzéstelenség” - mesélte dr. Jancsó Gábor. Mivel a kapszaicinnek hőregulációs hatása is van, ami hipotalamikus területet érint, ezért ő ennek a morfológiai alapjait akarta tisztázni.

2021-ben a hőérzékelés és tapintás receptorainak felfedezéséért kiadott orvosi Nobel-díj nyertesei, David Julius és Ardem Patapoutian munkájuk fontos előzményének tartották a Szegeden végzett kapszaicin-kutatásokat. Leginkább Jancsó Miklós, valamint felesége, Jancsóné Gábor Aranka és fiuk, Jancsó Gábor, továbbá Szolcsányi János és Pórszász János kutatásait emelték ki.

„A Farmakológiai Intézetbe kerülésemkor, rögtön az első napon találkoztam Szolcsányi Jánossal, aki nagyon nagy hatással volt rám. Soha nem szidott le, ha egy kísérlet nem sikerült, hanem mindig azt mondta, hogy tanulunk belőle, és majd a következő nap jobban megy. Ez az egész pályámon végigkísér. Ha bármilyen probléma van, azon addig tudok dolgozni, amíg egyszer csak meglesz a megoldás” - mondta dr. Pintér Erika, aki kiemelte, hogy Szolcsányi professzor Pécsett iskolát teremtett, aminek már van első, második, harmadik és negyedik generációja is. Hozzátette, hogy jelenleg 26 PhD-hallgató van abban az intézetben, aminek a fő kutatási területe a fájdalom, a gyulladás, a neurodegeneráció, a PRP-csatornák, illetve az érzőneuronokból felszabaduló neuropeptid hatások.

„Az elmúlt évtizedekben két gyógyszerfejlesztési irányt céloztunk meg. Az egyik a kapszaicin fájdalomcsillapító hatásához kötődik, mert ugyan fájdalmat okoz, de ha nagy dózisban adjuk, akkor érzéketleníti az érzőideg-végződéseket, és csillapodik a fájdalom a kezelt területen. Kapható piaci forgalomban egy kapszaicintartalmú tapasz, a Qutenza, amit súlyos diabéteszes fájdalomra vagy egyéb, úgynevezett neuropátiás fájdalomra adnak, amikor már más fájdalomcsillapítók nem hatnak. A másik fejlesztési irány a kis dózisú kapszaicinhez kötődik, ami képes felszabadítani az érző neuronokból olyan fájdalomcsillapító anyagokat, amelyek bejutva a keringésbe, szisztémás fájdalomcsillapító hatást okoznak. Ezzel sikerült fölfedezni annak a régi terápiának a hatásmechanizmusát, hogy ha a reumatológusok ajánlására valaki nagy területen bedörzsöli magát kapszaicinnel, akkor csillapodik a fájdalma. Ez a kutatás egészen odáig jutott, hogy megtaláltuk a szomatosztatin fájdalomcsillapító hatását. Jelenleg klinikai fázisban van egy vizsgálat, egy nagy gyógyszergyár fejleszt olyan molekulákat, amelyek a szomatosztatin-receptoron keresztül hatnak” - mesélte dr. Pintér Erika.

A Goodwill Pharma Nyrt. képviseletében dr. Kallai Barnabás elmondta, azért karolták fel a könyv kiadását, mert szegedi cégként fontosak számukra a hagyományok, Szent-Györgyi Albert hírnevének megőrzése, valamint a növényi eredetű, természetes gyógymódok és orvosságok népszerűsítése. Hozzátette, hogy a kötet hamarosan a boltokban is megjelenik.

Az u-szeged.hu beszámol arról is, hogy a kapszaicinnek a fájdalomcsillapításon kívül más jótékony hatásai is ismertek: alkalmazható viszketésre vagy hányinger ellen, és bizonyos közlemények szerint hajhullás ellen is alkalmazható.

Forrás:

u-szeged.hu

A Szeged TV beszámolóját a témában itt láthatják:

Fotó:

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár