Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

A PTE Madárbarát Egyetem programjának keretében 11 madárodút helyeztek ki július elsején a pécsi orvoskar déli és északi parkjaiba. Az odúk nem etetésre szolgálnak, hanem szerepük a természetes, a harkályok által vájt faodvakban lakó madarak költéshelyének pótlása. Télen éjszakázóhelyként, jövő tavasszal pedig vélhetően már költőhelyként is használni fogják őket.

Az odúk szerepe a természetes, a harkályok által vájt faodvakban lakó madarak költéshelyének pótlása. Vannak madarak - főleg a hazai cinege- és verébfajok -, amelyek evolúciósan alkalmazkodtak és kihasználják, hogy az elhagyott harkályodúban védelmet nyújtó helyet találnak. A mesterséges odúkra azért van szükség, mert a mai erdőgazdálkodás nem kedvez az idősebb, odvasabb fák létrejöttének, és mivel ezek sokszor balesetveszélyesek is, így belterületen hamar kivágják őket, pótlásuk pedig nem megoldott.

A pécsi orvoskar déli és északi parkjaiba a 11 madárodút dr. Gaszler Péter (PTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet, MME Baranya Megyei Csoportja) és dr. Glied Viktor (PTE Fenntartható Fejlődésért Szakkollégium) helyezte ki.

Mivel az odúk nyithatóak, ezért lehetőség van a költések nyomonkövetésére, akár szemléletformáló események keretében is, amikor is lehetőség van arra, hogy az emberek közelebb kerüljenek a természethez, az ott zajló folyamatokhoz. Megfelelő vizsgával és engedéllyel a madárgyűrűzők meg is gyűrűzhetik a fiókákat, egy egyedi azonosítójú fémgyűrűvel ellátva őket. A későbbiekben - a gyűrűkódot leolvasva -  információkat is lehet nyerni egy-egy fajról: meddig él, merre vonul, a klímaváltozás mindezt hogyan befolyásolja.

Az odúk elsősorban a széncinegéknek, a kék cinegének, a mezei verébnek és a seregélynek szolgálhatnak otthonául. Idén vélhetően csak éjszakázóhelyként használják majd őket, ám jövő tavaszra megszokhatják és potenciális költőhelyük is lehet. Az odúk tehát nem etetésre, hanem lehetséges fészekrakó helyekként szolgálnak.

Fotók:

PTE ÁOK/Rafa-Gyovai Tibor