Menu

Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

II. Natural Hazards and Climate Change Conference

2025. július 2, szerda

International Conference for identifying and tackling challenges together


Második alkalommal, 2025. május 21-23. között rendezték meg a Natural Hazards and Climate Change (NATHAZ) konferenciát Szegeden. Idén a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága mellett a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke szervezte a nemzetközi kongresszust, amelyen egyetemünk Orvosi Népegészségtani Intézetének kollégái, Goolesorkhi Kia és Katz Zoltán is képviselték karunkat és az egészségtudományokat.

A klímaváltozás okozta környezeti zavarokból eredő veszélyek gyakorisága és intenzitása várhatóan az eddigiekhez képest is növekedni fog a közeljövőben. A természeti veszélyek komplex jellege megköveteli a különböző tudományterületek együttműködését: a természeti változások monitorozásától és befolyásolhatóságának megállapításától az egészségügyi következmények prevenciójáig és kezeléséig. Az esemény ezen területek között kívánt párbeszédet teremteni a föld- és egészségtudományok kutatóinak.

A konferencia megrendezésében a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézete is közreműködött, amellyel egyetemünk Orvosi Népegészségtani Intézete a CLIMATEMED elnevezésű ERASMUS+ projektet nem rég zárta le. A projekt ide vonatkozó relevanciája, hogy a klímaváltozás hatásainak egészségügyi oktatásba való beépítésére dolgozott ki programot.

Az eseményt Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadójának és Gelencsér András, a Pannon Egyetem tanárának plenáris előadásai nyitották meg, és hatásuk többször is előkerült különböző későbbi szekciókban. Páldy előadásában az elmúlt években fokozódó kánikulákat mutatta be: a nyári hőmérsékletet a lehulló csapadék eloszlása nagyban befolyásolja, ez az utóbbi évtizedben látványosan hosszú eső nélküli időszakokban mutatkozik meg. Ez az erős hőterhelés a mentőegységek riasztásában, a krónikus betegek szövődményeiben és a halálozásokban is érzékelhető. Gelencsér előadása meglehetősen negatív jövőt festett számunkra, ahogy végighaladt a klímaváltozást visszafordító vagy mérséklő gyakorlati példákon, amelyek közül mind elégtelen a jelenlegi léptékben, vagy más területeken ugyanolyan káros hatást fejt ki, mint azon eljárás, amelynek alternatívát szeretne kínálni.

Katz Zoltán prezentációjában arra mutatott rá, hogy a klímaváltozás okozta környezeti veszélyek milyen különböző módon kényszerítik az embereket a lakhelyük elhagyására. Ez sokszor nagyon közvetett formát is ölthet, amikor az erőforráshiányok miatt kiéleződött ellentétek és harcok következtében menekülnek el emberek országon belül. A globális tendenciák jelzik annak szükségességét, hogy újragondoljuk az eddig csak informálisan felvetett ˝klíma menekültek” helyzetét.

Goolesorkhi Kia a vendégmunkások helyzetéről és szerepéről beszélt, ezt az állandóan változó csoportot egyszerre növeli a klímaváltozás, egyszerre kiemelt veszélyforrás mint sérülékeny csoport számára. Goolesorkhi munkájában arra kívánt rámutatni, hogy e populáció helyzetének kezelése és egészségügyi prevenciója az egyes ágazatok kooperációját teszi szükségessé, és olyan szabályozási és igazgatási modelleken kell alapulniuk, amelyek az együttműködésen túl az innovációt helyezik előtérbe, tehát nyitott, adaptív rendszerekben dolgoznak.

A konferencia második napján műhelyek is helyt kaptak a programban, amelyek közül a Public Health in the Context of Climate Change-en Katz Zoltán is részt vett a pódiumbeszélgetésben. A műhely moderátora a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének vezetője, Paulik Edit volt, aki online kvízen keresztül a hallgatóság válaszaira építette fel a beszélgetés menetét. A kerekasztal résztvevői saját területükre jellemző problémák és helyzetek ismertetésével nyitották meg az egyes témák diszkusszióit, amelyben nem igazán merültek fel vitás kérdések. A tudományos szférában teljes az egyetértés a helyzet súlyosságát és okait illetően, és abban, hogy a (nemzetközi) kormányzatoknak és vállalatoknak felelőssége a szükséges lépéseket megtenni a környezetünk szennyezésének csökkentéséért.