Menu

Hírek

« vissza « előző hír | következő hír »

„Ez a díj olyan, mint a sportágakban az olimpiai arany”

2025. október 9, csütörtök

Amint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Élettani Unió (International Union of Physiological Sciences, IUPS) 2025-ös világkongresszusán dr. Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Transzlációs Medicina Intézetének igazgatója, egyetemi tanára, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Európai Tudományos Akadémia tagja és 2021-től klinikai osztályának elnöke tartotta a rangos Robert F. Pitts Award Lecture előadást. Neki adományozták a Nemzetközi Élettani Unió egyik legnagyobb díját is, amit 1978 óta négyévente nyújtanak át a tudományág kiemelkedő képviselőinek. Ez volt az első alkalom, hogy magyar kutató kapta az elismerést a hasnyálmirigy-vezetékek iontranszport-mechanizmusainak megértésére irányuló, elmúlt 25 éves tevékenységéért. Dr. Hegyi Péter professzor kutatásainak főbb lépcsőfokairól és jövőbeni terveiről is mesélt.

Schweier Rita írása

„Ez a díj olyan, mint a sportágakban az olimpiai arany, életműdíjnak is nevezhetem. Nagyon meglepett, hogy én kaptam, már csak azért is, mert mindig elégedetlen voltam azzal, ahogyan haladok, úgy láttam, hogy nincs elég eredmény. Sosem összegeztem, hogy mit csináltam az elmúlt 25 évben, inkább arra fókuszáltam, hogy megtaláljam a válaszokat a kutatás kapcsán felmerülő, újabbnál újabb kérdésekre. Az elismerés kapcsán azonban kénytelen voltam átgondolni, hogy milyen eredményeket értem el. Úgy vélem, hogy az általam választott témát sikerült nagy alapossággal és részletesen feltérképeznem élettani, kórélettani és farmakológiai szempontból is. Hasonlít az életpályám Robert F. Pitts amerikai vesekutatóéhoz, a díj névadójáéhoz, aki először írta le, hogy a vese hámsejtjeinek sav-bázis egyensúlya rendkívül fontos a szervezet számára. Ő az 1900-as évek közepén értette meg élettani szabályozását, vizsgálta, hogy betegségekben miként változik és foglalkozott farmakológiai kutatásokkal is” - nyilatkozta dr. Hegyi Péter professzor, aki 2000 táján kezdett elmélyülni a hasnyálmirigy-vezetékek iontranszport-mechanizmusainak a kutatásában, egy sikeres pályázat nyomán, Newcastle-ben.

A specifikus terápiához vezető út

Az ezredforduló táján annyit tudtak a hasnyálmirigy vezetéksejtjeiről, hogy azok nagy mennyiségű bikarbonátot termelnek, ami arra kell, hogy a belekben a gyomorból lecsorgó savat közömbösítse, aztán el tud indulni az emésztés. Dr. Hegyi Péterék rájöttek, hogy a bikarbonát élettani szerepe nem a belekben indul, hanem már a hasnyálmirigy vezetékeiben, ahol a bikarbonát-koncentráció - lúgos tartalma miatt - képes az emésztőenzimeket inaktív állapotban tartani. A másik felfedezésük a bikarbonát-szekréció szabályozásával volt kapcsolatos. Leírták, hogy ez a szabályozás nemcsak abból áll, hogy evésnél bekapcsolódik, azaz stimulálódik, hanem egy pontos gátló-szabályozó mechanizmusa is van, azaz ki is kapcsolódik. Ez a két fontos élettani megfigyelés az élettani tankönyvekbe is bekerült. Kutatási eredményeik azért is voltak jelentősek, mivel a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésére egyelőre nem létezik specifikus terápia.

„Nem értettük teljesen a betegség kialakulását sem. Azt tudtuk, hogy ez az enzimaktiválás nagyon fontos, és azt is, hogy a bikarbonát segít abban, hogy ne aktiválódjon a hasnyálmirigyben ez az enzim. Óhatatlanul összekapcsoltam a kettőt: ha a bikarbonát-szekréció károsodik, akkor lehet, hogy ez lesz az egyik oka annak, hogy kialakul a hasnyálmirigy-gyulladás. A vizsgálataink folytatásában megnéztünk minden olyan faktort, amely a gyulladást kiválthatja: epe, alkohol, dohányzás, zsír. Azt láttuk, hogy a hasnyálmirigy-vezeték sejtjei ezek hatására a bikarbonát-szekréciót majdnem teljesen kikapcsolják. Ezután megtaláltuk azt a cisztás fibrózis-csatornát, ami a kikapcsolásért felelős. Ott indul el tehát a bikarbonát-szekréció gátlása, ahol a cisztás fibrózisos gyerekeknél is, ám míg náluk ennek genetikai oka van, addig a felnőtteknél különböző kémiai anyagok okozzák” - fejtette ki.

Azt korábban is tudták, hogy a CFTR-gén rendellenessége betegséget okoz, ám azt nem, hogy a környezeti tényezők általi károsítás a hasnyálmirigyben ugyancsak betegségeket tud kiváltani. Ennek igazolását is dr. Hegyi Péter nevéhez kötik. Az erről szóló publikáció 2015 táján húszas impakt faktor fölötti folyóiratokban jelent meg.

Mint mondta, a farmakológiai területtel könnyebb volt a dolguk, mivel tudták, hogy már kifejlesztettek olyan CFTR-modulátorokat, amelyek helyre tudják állítani a cisztás fibrózis-csatorna működését. A dolguk az volt, hogy bizonyítsák: a kémiai úton okozott betegségekre is jó a gyógyszer, nemcsak a genetikai eredetűre. Az ezzel kapcsolatos publikációjuk 2024-ben a The Journal of Physiologyban jelent meg, amit a főszerkesztő a hónap legjobbjának választott.

„Huszonöt évbe telt, hogy lezárhassuk élettani, kórélettani és farmakológiai kísérleteinket, és a témát teljes egészében feltérképezzük. Szerencsénk volt, hogy léteztek már CFTR-modulátorok, ellenkező esetben sokkal tovább tartott volna a kutatási folyamat. Mostantól már csak a klinikai területtel van dolgunk” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a gyógyszerek jelenleg szabadalmi védettség alatt állnak, ezért ma még nagyon drágák: jelenleg egy beteg egyéves terápiája 300 ezer dollárba, azaz több mint százmillió forintba kerül. Hatékonyságuk igazolásához minimum húsz betegnek kapnia kellene őket, ezért ezeket a vizsgálatokat a kutatók nem, csak az adott gyógyszercég, a Vertex kezdeményezheti reálisan. Csak Magyarországon egyébként ötezer heveny hasnyálmirigy-gyulladásos beteg van évente.

Sebészet vagy szülészet helyett belgyógyászat és gasztroenterológia

Hegyi professzort alapvetően a sebészet és a szülészet érdekelte, ám negyedévesen találkozott a szegedi egyetemen dr. Takács Tamással, aki oktatója és mentora, egyben pályájának meghatározója lett.

„Emlékszem, hogy a találkozásunkkor még adjunktus volt Takács professzor a szegedi klinikán. Reggel 8 órakor kezdte a betegellátást, de bejött már reggel 6 órára azért, hogy megmutassa nekem, hogyan kell megműteni a kisállatokat. Akkoriban, az 1990-es években még az „in vivo” kísérletek mentek, amikhez nagyon jó kézügyesség kellett, és szerencsére nekem volt. Közrejátszhat ebben az, hogy gyerekként csellóztam, és az ujjaim szinte egymástól függetlenül tudnak mozogni. Remek mentorra találtam Takács professzorban, sorra jöttek az eredmények, a sikerek, így aztán megszerettem ezt a területet” - idézte.

Dr. Hegyi Péter munkáját sokan segítették az elmúlt 25 évben. Az első öt év a newcastle-i munkatársakhoz, a következő 15 a szegediekhez, a maradék öt pedig a pécsiekhez köthető. Szűken vett saját csapata 60 fő körüli, ám közös közleményeik közel 1500 munkatárssal vannak. Projektjén több százan dolgoztak a világ több centrumából. 

„Míg 15 évvel ezelőtt 90 százalékban alapkutatással foglalkoztam és csak 10 százalékban klinikummal, addig most 90-95 százalékot tesz ki a klinikum. Jelenleg a betegágy mellett teszünk fel kérdéseket. Két évvel ezelőtt a Gastroenterology folyóirat címlapjára kerültünk azzal - és ez teljesen pécsi projekt -, hogy igazoltuk a hasnyálmirigy-gyulladás utáni halálozás rizikóját. Hamarosan pedig azzal kapcsolatban jelenik meg cikkünk ugyanitt, hogy négy évvel a hasnyálmirigy-gyulladás után miért lesz a betegek 70-80 százalékának cukor-anyagcserezavara, egyharmaduknál miért tér vissza a betegség, és mit lehet ez ellen tenni” - mesélte.

Mozgatórugója: az elégedetlenség

Dr. Hegyi Péter tudományosan megtervezi az időbeosztását is, komoly időmenedzsment szerint él és dolgozik, és mindenre jut elég ideje: vezet két intézetet, gyógyít, oktat és kutat, miközben jelen van a világban is. Naponta sportol, egyszerre több aktivitásra is képes, minden héten találkozik három unokájával és az édesanyjával, és a hobbijairól sem mond le, ami a néptáncot, a fellépéseket, no meg az UEFA Játékvezetői Bizottságának a tagságát jelenti.

„Jól érzem magam a bőrömben, ez így volt az elmúlt 53 évemben is, azonban az, hogy elégedett lennék, teljességgel kizárt. Minden egyes nap azt a 98 problémát, feladatot látom, amit nem tudtam megoldani, és nem azt a kettőt, amit sikerült. Ez az elégedetlenség a mozgatórugóm is, és ez már így marad” - fűzte hozzá.

Fotó:

mta.hu